Széchenyi 2020 VEKOP


Támogatás adatlapja

Alapadatok
Pályázó neve:

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Projekt megnevezése:

Csökkentett környezetterhelésű finomítói alapanyagok és technológiák kutatás-fejlesztése

OP név:

VEKOP

Pályázati kiírás megnevezése: VEKOP-2.1.1-15-2016-00028 – Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása
Projekt helyszíne (régió): Közép-Magyarország
Projekt helyszíne (megye): Pest
Projekt helyszíne (település): Százhalombatta
Megítélt összeg: 74 510 318 .- HUF
Támogatás aránya: 38 %
Támogatási döntés dátuma: 2017.07.25.
Forrás: ERFA
Ország: Magyarország
Beavatkozási kategória:  
Uniós társfinanszírozási ráta: 28,150761 - ERFA
Projekt összköltség: 198 512 376 .- HUF
Projekt tényleges befejezésének dátuma: 2018.03.15.

 

Projekt összefoglalása

A) A Projekt célja – kapcsolódva a MOL csoport fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzéseihez – csökkentett környezetterhelésű finomítói alapanyagok és technológiák fejlesztése, melynek során olyan kutatási feladatot hajtanának végre, ami a MOL csoport számára hozzáférhető megújuló alapanyagok körét szélesíti, és a megújuló tartalmú üzemanyagok kifejlesztésére irányuló célkitűzésénk megfelel. A Projekt eredményei a vizsgálandó alapanyag-meghatározásnak köszönhetően hozzájárulhatnak a vonatkozó direktívák teljesíthetőségéhez: - Az Üzemanyag Direktíva (2009/30/EC) szerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 6 %-kal kell csökkenteni 2020. év végéig a 2010. évi EU átlag szinthez képest. - A Megújuló Direktíva (2009/28/EC) szerint 2020-ig költséghatékonyan 10%-ra kell emelni a bioüzemanyagok hányadát a közlekedésben. - Az ezek kiegészítéséül szolgáló 2015-ös ILUC direktíva 0,5% nem élelmiszer alapú üzemanyag részarányt kíván meg. A megújuló alapanyagok feldolgozása kapcsán ugyanis az egyik kulcskérdés, hogy egységnyi megújuló alapanyag energiatartalmából mennyi kerül a motorhajtóanyagba és hogy maga a megújuló alapanyag-feldolgozás miként illeszthető be a termelési folyamatokba. Ennek lehetőségei: önálló feldolgozás és a kész megújuló komponensnek az üzemanyaghoz történő bekeverése, vagy együttes feldolgozás fosszilis alapanyagokkal a meglévő finomítói egységekben. Számos megújuló alapanyag – így a vizsgáltak is – közvetlenül nem bekeverhetők az üzemanyagba. A finomítói együttes feldolgozás előnye az önálló üzemben történő előállításhoz és bekeveréshez képest a csökkentett beruházási igény, hiszen részben meglévő eszközrendszerre épülhetne a gyártási tevékenység. A Projekt célkitűzése olyan technológiai fejlesztések megvalósítása, eljárások kidolgozása, ami a vizsgált, eddig fel nem használt megújuló alapanyagok közül legalább egy kapcsán lehetővé teszi a termelési folyamatokba történő bedolgozását. A Projekt hozzájárulna a finomító biztonságos üzemeltetési feltételeinek megteremtéséhez is a vizsgált alapanyagok felhasználása mellett, illetve lehetőséget adna egy jelenleg nem elérhető, megújuló energia mérési módszertan kialakítására. A Projekt célkitűzései jól illeszkednek a vonatkozó európai irányelvekhez, összhangban állnak mind a hazai, mind a nemzetközi fenntartható fejlődési stratégiákkal. Az Európai Unió az ún. Klíma és Energia Csomagban határozza meg a 2020-ra megvalósítandó klíma és energetikai célokat. Ez az ún. "20-20-20" célkitűzés, ami az üvegházhatású gázok emissziójának kötelező 20%-os csökkentését, az EU megújuló forrásokból származó energiafelhasználásának 20%-os növelését és az elsődleges energia felhasználás 20%-os csökkentését kívánja elérni. Ezen célkitűzések eléréséhez szükséges az üzemanyagok megújuló tartalmának növelése. Jelenleg megújuló üzemanyag forrásként csak élelmiszer alapú alapanyagok szolgálnak, és kevés kutatási eredmény, illetve gyakorlati alkalmazásra irányuló tapasztalat érhető el a más, nem élelmiszer alapú alapanyagok üzemanyag-alapanyagként történő felhasználásáról. A Projektben ezért vizsgálni kívánjuk a nem élelmiszer alapú állati- és növényi eredetű hulladék (pl. használt sütőolaj, FFA / Free Fatty Acid) eredetű zsírok, olajok, valamint a nem élelmiszer alapú mezőgazdasági és erdészeti hulladékok feldolgozásának lehetőségét a meglévő finomító üzemek köztes áramaiba bedolgozva, ezzel növelve az üzemanyag termékek megújuló energia tartalmát. Hulladék alapanyagból kiindulva a hozzáadott bioenergia tartalmat kétszeres szorzóval lehet figyelembe venni, így azonos bioenergia tartalom eléréséhez kevesebb – az üzemanyagnál általában magasabb árral rendelkező élelmiszer alapú – biokomponens kiváltását teszi lehetővé. A Projekt K+F tevékenységeinek tárgyát képező megújuló anyagok megválasztásánál a fentiekre tekintettel célkitűzés volt, hogy azok ne élelmiszeripari céllal termelt anyagok legyenek. A vizsgálandó alapanyagok köreként a következőkben határoztuk meg: - állati zsírok és olajok, - erdészeti, faipari hulladékok, valamint - mezőgazdasági hulladékok, (a továbbiakban együttesen Alapanyagok). A Projekt alapvető K+F célkitűzése, hogy vizsgálja ezen Alapanyagok felhasználhatóságát finomítói környezetben.

B) A vizsgálat tárgyát képező Alapanyagokhoz és feldolgozási technológiákhoz kapcsolódóan különböző, általában alacsony TRL (Technical Readiness Level) szinten léteznek technológiai megoldások, azok ipari méretű felhasználásához kapcsolódó kutatások és gyakorlati tapasztalatok nem érhetők el. A MOL Nyrt. a korábbiakban ugyan maga is folytatott már a három nevezett alapanyagkör felhasználhatóságához kapcsolódó – különösen az állati zsírok együttes feldolgozásának lehetőségeire irányuló – kutatásokat (közöttük alapkutatásokat is), azonban továbbra is számos kérdés merül fel a bedolgozhatóság lehetőségeivel és technológiai körülményeivel kapcsolatban. Ennek megfelelően számos tudományos és technológiai bizonytalanság kutatás-fejlesztéssel történő feloldására van szükség ahhoz, hogy hatékonyan és biztonságosan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehessen ezeket az alapanyagokat a termelési folyamatban feldolgozni. A megoldások kidolgozásához mind alkalmazott kutatási, mind kísérleti fejlesztési feladatok elvégzése szükséges. Hangsúlyozandó, hogy nem a feldolgozott alapanyagoknak a végtermék üzemanyaghoz történő bekeverése, hanem a termelési folyamatban történő együttes feldolgozás lehetőségei vizsgálandók. A Projekt során megvalósítandó tevékenységek alapvetően a finomítói alapanyag-választáshoz, az alapanyag-előkészítéshez, az elsődleges- és másodlagos feldolgozás reakciókörülményeihez, illetve a kapott köztes termékek laboratóriumi vizsgálatához és finomítói felhasználhatóságához kapcsolódnak. Minden vizsgálatot alapos irodalmazás, a tudomány és ipari gyakorlat aktuális állapotának megismerése előz meg. Kitüntetett figyelmet fordítunk a szabadalmak feltérképezésére, az eredmények esetlegesen/várhatóan szabadalommal való védésének meghatározása végett. A megvizsgált eljárás-alapanyag-útvonalak kombinációk összehasonlító értékelési szempontjai:

  • megújuló energiatartalomra vetített kihozatal a folyamatlépésekben,
  • elsődleges feldolgozási technológia kiválasztása (extrakció, szuperkritikus extrakció, degradatív extrakció),
  • az elsődleges feldolgozási technológia paramétereinek vizsgálata (alapanyagok, oldószerek, tartózkodási idő, katalizátorok, nyomás, hőmérséklet szerepe),
  • másodlagos feldolgozási lépések vizsgálata, modellkísérletek katalitikus hidrogénezésre,
  • köztes termékek hatása a finomítói technológiákra (pl. katalizátor élettartamra),
  • korrózió (miként korrodálhatják a bedolgozott anyagok a finomítói létesítményeket),
  • végtermék minősége (a bedolgozást követően is teljesíthetők-e ugyanazok a magas szabályozói - minőségi elvárások, amelyeknek a tisztán fosszilis alapú üzemanyag megfelel),
  • a megújuló részhányad kimutathatósága a végtermékben.

Az egyes projektfeladatok alfeladatainak tekintetében speciális kompetenciával és a kutatási feladatok ellátásához szükséges infrastruktúrával bíró külső K+F szolgáltatók igénybevételét tervezzük. A saját kutatási feladatok ellátása mellett a részfeladatok eredményeinek összefogása és hasznosítása, valamint az információáramlás biztosítása a MOL Nyrt. által valósul meg, mivel a MOL Nyrt. rendelkezik megfelelő szakértelemmel és technológiai háttérrel ahhoz, hogy az alternatív megújuló alapanyagokat valós finomítói technológiához illessze az iparági sztenderdeket teljesítő minősítés és a köztes- és végtermékek analitikája mellett. A megfelelő technológiai háttérnek köszönhetően a nagy volumenű teszteket és az olajipari technológiákhoz történő technológiai illesztést, ahogy a másodlagos feldolgozást is, kizárólag a MOL Nyrt. végzi el. A Projektben K+F szolgáltatás várhatóan a következő szolgáltatóktól kerül beszerzésre:

  • A Miskolci Egyetem a növényi eredetű hulladékok alapanyag előkészítéséhez kapcsolódó fejlesztést végzi. A vegyipari gépészet területén szakértelemmel bíró egyetem műszaki elemzéssel zárja a K+F szolgáltatásának eredményét.
  • A Magyar Tudományos Akadémia szerepe növényi eredetű hulladékok degradatív extrakciója katalízisének és a reakció-mechanizmusok megértésében kiemelt. • A Budapesti Műszaki Egyetem a szuperkritikus extrakció vizsgálatát végzi.
  • A Pannon Egyetem a finomítói anyagáramokkal végzett extrakciós műveletekhez, illetve az együttes feldolgozás vizsgálatához tud meglévő tudományos-szakmai kompetenciájával hozzájárulni, valamint e műveletek során párhuzamosan végzett korrózió vizsgálatok dinamikus módszerrel valósulhatnak meg.
  • A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. a Kockázatalapú Karbantartás Inspekció tervezésben vesz részt.
  • Az Isotoptech Zrt. az izotópos vizsgálatok szakértőjeként végzi a C14-es izotóp arány meghatározási vizsgálatokat, mivel egyedül e vállalat rendelkezik Magyarországon AMS (gyorsított tömegspektroszkópia) berendezéssel. Az egyes K+F szolgáltatások, feladatok tartalmát pályázatunk szakmai feladatait bemutató részébe integráltuk. A Projekt két, egy 17,5 hónapos és egy 6,5 hónapos munkaszakaszból, azon belül pedig 3-3 (összesen 6) szakmai feladatból áll. Ezen szakmai feladatok, melyek tartalmát a későbbiekben részletezzük, a következők:


1. Alapanyag-előkészítés vizsgálata:

  • Biomassza aprítási és őrlési vizsgálatok.


2. Elsődleges feldolgozó technológiák kutatása

  • Hagyományos-, szuperkritikus- és degradatív extrakció
  • Felfedező kísérletek anyagválasztáshoz, kísérleti munkapontok meghatározása, a köztes-termékek analízise és a katalitikus rendszerek vizsgálata;
  • Szűrési és fázisszétválasztási eljárások.


3. Másodlagos feldolgozási kísérletek

  • Együttes hidrogénező felfedező kísérletek a 2. feladatból kinyert extraktumokkal;
  • Az állati zsírok potenciális katalizátorméreg komponenseinek a katalitikus aktivitásra gyakorolt hatásának tesztelése laboratóriumi rendszereken;
  • Gázolaj és nagy szabad zsírsavtartalmú állati zsír alapanyagok dinamikus korróziós vizsgálatai, és hatásuk a különböző szerkezeti anyagokra.


4. Elsődleges feldolgozás továbbkutatása a kihozatal javítására, felkészülés a folyamatos tesztekre és méretnövelésre
5. Másodlagos feldolgozás paraméteroptimalizálási célú fejlesztése, az eljárások gazdasági komparatív értékelése
6. Végtermék minősítés

  • Alkalmazástechnikai vizsgálatok.

C) A Projekt K+F tevékenységeinek köszönhetően a várható műszaki-tudományos eredmények a következők: - Az állati és növényi eredetű zsírok és olajok feldolgozására a MOL által már kutatott új technológia gyártásba történő bevezetése, a stabil üzemmenetet biztosító támogatása, a termék piaci bevezetése a Projekt lezárását követő 5 évben. - Növényi eredetű hulladékok feldolgozásához hatékony alapanyag-extrahálószer-feldolgozási eljárás kombinációk azonosítása, a feldolgozás optimális paramétereinek meghatározása. Ezek alapján műszaki modell elkészítése, majd koncepció kidolgozása. Javaslat készül egy folyamatos működésű, kísérleti félüzemi tesztberendezésre. A Projekt eredményeinek, valamint további gazdasági megfontolásoknak a függvényében tesztberendezés épülhet a Projekt lezárását követő 5 évben. - Állati zsírok és olajok együttes feldolgozásához kapcsolódó gázolaj-kénmentesítő üzemhez tartozó technológiai berendezések kockázati besorolásának frissítése az üzem Kockázat Alapú Felülvizsgálati Rendszerében, ami az üzemi működtetés biztonságosságát javítja a kutatott, nem konvencionális alapanyagok bedolgozása esetén is.

D) A Projekt K+F szakmai elemeinek megvalósítására a MOL Nyrt. százhalombattai telephelyén, a kutatási és innovációs szervezetnél, annak laborjaiban, reaktortechnikai létesítményében és az ún. félüzemében kerül sor. A MOL Nyrt. telephelyén gyakorlott kísérletvezetők végzik a kutatási-fejlesztési feladatokat, akik több évtizede finomítói anyagokkal és technológiákkal, valamint robbanásveszélyes és mérgező anyagokkal K+F feladatokat végeznek. A technikusi kollégákat is magába foglaló szakmai csapat teljes mértékben felkészült a szénhidrogénekkel és megújuló anyagokkal történő munkavégzésre. A helyszínen a K+F projekt végrehajtásához szükséges szellemi kapacitáson túl rendelkezésre állnak a kísérletek végrehajtásához szükséges analitikai eszközök, az eljárásfejlesztő kompetencia és a reaktor-park. A reaktorok üzemeltetése napi 24 órában folyamatos felügyelet mellett történik. A K+F Kísérlet Központ a százhalombattai telephely belterületén, a 2704/1 helyrajzi számon működik és a MOL Nyrt. kizárólagos tulajdonában áll. A megvalósítási helyszín per- és igénymentes. A projektmenedzsment tevékenység a MOL Nyrt. budapesti központjában valósul meg, mivel a pénzügyi menedzsment elvégzésére a megfelelő szellemi kapacitás és technikai eszközpark itt áll rendelkezésre.
A központ 1117 Budapest, Budafoki út 79. szám alatt működik. A projektmenedzsment megvalósítási helyszínének helyrajzi száma 4137/23. Ez a helyszín szintén a MOL Nyrt. kizárólagos tulajdonában áll, továbbá per- és igénymentes.

Széchenyi 2020

Letölthető anyagok

×
Your browser is out of date!

Update your browser to view this website correctly. Update my browser now

×